| 
       Melyek a
gazdálkodók tűzvédelmi feladatai? 
      A tűzvédelmi
törvény értelmében a gazdálkodó szervezetekkel szemben
alapvetően az alábbi öt fő követelmény
fogalmazható meg:
 
 1 - Önmaguk
kötelesek gondoskodni a tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelemről 2 - Megfelelő
      biztonságot kell nyújtaniuk azoknak,
akiket foglalkoztatnak
 3 -
Rendeltetésszerű működésük során ne jelentsenek
tűz- és robbanásveszélyt a környezetükre
 4 - Az
általuk létrehozott termékek,
illetőleg szolgáltatásaik - ha azokat
megfelelően veszik igénybe - ne
veszélyeztessék a fogyasztót
 5 - Teremtsék
meg a tevékenységük során keletkezhető tűz és műszaki baleset észlelésének, jelzésének,
      eloltásának, elhárításának szervezeti, szervezési, személyi és tárgyi feltételeit.
 
      Tehát a
gazdálkodó szerveknek a
létesítmények, az építmények,
a technológiai rendszerek
megvalósításával,
üzemeltetésével, fejlesztésével
összhangban gondoskodniuk
kell a jogszabályokban és műszaki
követelményekben meghatározott
tűzvédelmi előírások
megtartásáról, valamint a
tevékenységi körükkel kapcsolatos
veszélyhelyzetek megelőzésének és
elhárításának feltételeiről.
 
      Az üzemeltetőnek, illetve a tulajdonosnak e kötelezettsége
körében fontos feladatai
vannak,
amelyek teljesítéséről a tűz- és
robbanásveszély
mértékétől függően
megfelelő szervezetettel, illetve tűzvédelmi
szakképesítéssel rendelkező személy segítségével kell
gondoskodniuk. Mivel ilyen képesítéssel rendelkezem,
(Felsőfokú munkavédelmi szakértő, munkabiztonsági tanácsadó - 6/2000.
OMKTK; Munkabiztonsági szakértő - 320/2006.; Tűzvédelmi előadó -
IV-386/2007.), a tűzvédelem
területén különösen az alábbi
feladatok ellátását vállalom.
 
       Milyen konkrét
intézkedésekre van szükség? 
      - Ki kell
alakítani a tűzvédelemről történő gondoskodás stratégiáját,
programját,
amelynél alapkövetelmény
a hatályos tűzvédelmi előírások
megtartása. Ennek során összhangot kell
találni a biztonságos működés és a
gazdálkodó szerv gazdasági, piaci érdekei
között.  
      - Fel kell
mérni, számba kell venni a működés során reálisan előfordulható tűzvédelmi, biztonsági kockázatokat.
 
      -
A 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat
(OTSZ) alapján kötelező feladat a legalapvetőbb tűzkockázati elemek
értékelése, amelynek a legfontosabb eleme a létesítmények
tűzveszélyességi osztályba sorolása.
 
 
        (Tűzveszélyességi osztályok:„Fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes” – jelzése: „A”
 „Tűz- és
robbanásveszélyes” – jelzése: „B”
 „Tűzveszélyes” – jelzése:
„C”
 „Mérsékelten tűzveszélyes”
– jelzése: „D”
 „Nem tűzveszélyes” –
jelzése: „E”)
 
      -
A
gazdálkodóknak - amennyiben ötnél több
munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha
ötvennél több személy
befogadására alkalmas
létesítményt működtetnek,
illetve a fokozottan tűz- és
robbanásveszélyes besorolás esetén és
kereskedelmi  szálláshelyeken - Tűzvédelmi
Szabályzatot kell készíteniük, amelynek a 30/1996 (XII.6.) BM
rendeletben meghatározott esetekben mellékéletét képezi a Tűzriadó Terv. 
      - A helység bejáratánál jól látható
helyen a tűz- és robbanásveszélyre,
valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket
tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A
létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a
feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét
eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító
főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak.
 
      - A munkáltató köteles gondoskodni a
munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres
továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel,
tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk
megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat
megismerjék.
     Típusai:Előzetes oktatás
 Rendkívüli oktatás
 Idegen dolgozók oktatása
 |